Jogszabályi és adózási keretek kihívásai: a gig economy és a magyar jogrend ütközései
Hogyan lehetne jogbiztonságot adni a platformmunkásoknak?
A digitális gazdaság egyik legnagyobb kihívása, hogy a hagyományos jogi és adózási keretek nehezen tudják lekövetni az új munkavégzési formákat. A gig economy – vagyis a rövid távú, platformokon keresztül végzett munka – mára nemcsak kiegészítő jövedelemforrás, hanem sokak számára a fő megélhetési forma lett. Magyarországon azonban a szabályozási környezet gyakran ellentmondásos, ami jogbizonytalanságot okoz a munkavállalók, a platformok és az állam számára egyaránt.
Mi a probléma a jelenlegi rendszerrel?
A magyar munkajog és adózás alapvetően két kategóriában gondolkodik:
Munkaviszony: alá-fölérendeltség, munkaszerződés, fix munkaidő, munkáltatói kötelezettségek (pl. szabadság, betegszabadság, társadalombiztosítás).
Önálló vállalkozás: saját felelősség, önálló ügyfélszerzés, adózási kötelezettség, magasabb kockázat.
A platformmunka azonban egyikbe sem illeszkedik tökéletesen.
Példák:
Egy ételfutár (pl. Wolt, Foodpanda) önálló vállalkozóként számláz, de a platform diktálja a szabályokat (tarifák, jutalékok, algoritmikus értékelés).
Egy szabadúszó kreatív szakember (pl. Upwork, Fiverr) külföldi ügyfeleknek dolgozik, de a magyar adózásban gyakran nehezen tudja lejelenteni és elszámolni a jövedelmét.
Ez a kettősség egy „szürkezónát” teremt, ahol:
a munkavállaló nem kap teljes körű védelmet (betegszabadság, biztosítás, nyugdíjjárulék hiányzik),
az állam bevételtől esik el, mert a jövedelmek egy része nem látható,
a platformok jogbizonytalanságban működnek.
Mit mond az EU és mi történik Magyarországon?
Az Európai Unió 2023-ban elfogadta a Platform Work Directive tervezetét, amely célja, hogy a platformmunkások ne essenek ki a munkajogi védelem alól.
Az irányelv kulcspontjai:
Munkaviszony-vélelem: ha a platform ténylegesen munkáltatói kontrollt gyakorol (pl. árak, munkaidő, algoritmusok feletti teljes irányítás), akkor a dolgozót munkaviszonynak kell tekinteni.
Bizonyítási teher: a platformnak kell bizonyítania, hogy a munkavégző valóban független vállalkozó – ellenkező esetben automatikusan munkaviszonynak minősül a kapcsolat.
Algoritmikus irányítás átláthatósága: kötelezővé válna az algoritmusok működésének emberi felügyelete („human-in-the-loop”).
Magyar helyzet:
A futárok többsége egyéni vállalkozóként (leginkább KATA-s-ként dolgozik és így nincs táppénz, fizetett szabadság vagy biztos nyugdíj)
A nemzetközi platformokon (Upwork, Fiverr) dolgozó freelancereknek a külföldről érkező bevételek adózása sokszor átláthatatlan és adminisztrációs akadályokkal terhelt.
Az adóhatóság (NAV) az elmúlt években többször vizsgálta a platformos tevékenységet, de nincs egységes, könnyen alkalmazható szabályozás.
Hogyan lehetne jogbiztonságot adni a platformmunkásoknak?
1. Új jogi kategória: „hibrid státusz” bevezetése
Egy köztes megoldás, amely ötvözi a munkaviszony és a vállalkozói lét előnyeit.
Önállóság a munkaszerzésben és munkaszervezésben.
Alapvető szociális garanciák: betegbiztosítás, nyugdíjjárulék, minimális táppénz.
Példa: Olaszország és Spanyolország már kísérletezett a „para-subordinato” vagy „riders’ law” típusú megoldásokkal.
2. Átlátható és egyszerűsített adózási keret kidolgozása
Egységesített, kedvezményes adózás a platformon keresztül szerzett jövedelmekre.
Automatikus adatszolgáltatás a platform és a NAV között (például havi szinten).
Ezzel csökken az adminisztrációs teher, az állam pedig biztos bevételhez jut.
3. Platformfelelősség erősítése
A szociális hozzájárulások megosztása a munkavállaló és a platform között.
Kollektív tárgyalási jog biztosítása a platformmunkásoknak.
Példa: Franciaországban több platform már kollektív szerződéseket kötött futárszövetségekkel.
4. Nemzetközi bevételek kezelése
Speciális szabályozás a külföldről érkező freelance-jövedelmekre.
Gyorsított online bevallási és befizetési rendszer a NAV felületén.
Ez segítené a digitális nomádokat, akik sokszor több országban is dolgoznak.
Miért fontos mindez?
Ha a magyar rendszer nem tud rugalmasan alkalmazkodni, akkor:
a munkavállalók védtelenek maradnak (nincs táppénz, nincs nyugdíj),
az állam jelentős adó- és járulékbevételektől esik el,
a platformgazdaság torz módon fejlődik, és nő az informális, feketegazdasági működés.
Ha viszont sikerül egy innovatív, jövőálló szabályozási keretet kialakítani, azzal Magyarország nemcsak a platformmunkások helyzetét stabilizálhatja, hanem vonzóbb környezetet is teremthet a digitális gazdaság számára.
📊 Érdekesség, adatok:
Eurofound (2022) szerint az EU-ban 28 millió ember dolgozik platformmunkában, és számuk 2030-ra akár 43 millió főre is nőhet.
Magyarországon becslések szerint 80–120 ezer ember végez rendszeresen platformmunkát (futárok, freelancerek, sofőrök).
 | A guest post by
|